Hőátadási Tényező Táblázat Szerkesztés
Saturday, 03-Aug-24 01:11:40 UTCA Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. A felületi hőátadási tényező tervezési értékei felületekre (MSZ-04-140/2:1991) A szerkezet megnevezése és térbeli, illetve a hőáramhoz viszonyított helyzete α külső [W/m 2 K] α belső [W/m 2 K] Külső fal és nyílászáró 24 8 Belső fal és nyílászáró Lapostető és felülvilágító 10 Belső födém (felfelé hűlő), padlásfödém 12 Belső födém (lefelé hűlő), pincefödém 6 Árkád feletti födém 20 6
Hőátadási Tényező Táblázat Letöltése
A 4. táblázatban látható, hogy mindhárom csőméretnél a legnagyobb hőszigetelési vastagság mellett a legkevesebb ez a költség. 4. Polietilén csőhéj szigetelésű csövek 25 éves bruttó költsége Mivel a polietilén csőhéjak méretválasztéka korlátozott, ezért elvégeztem a számítást különböző vastagságú, alukasírozott szálas szigetelőanyagokkal is. Nem részletezem ismét a költségek számítását. Itt 480 Ft/m+ÁFA munkadíj mellett számoltam a hőszigetelés PVC lemez burkolásának költségeivel is, további 1136 Ft/m 2 +ÁFA anyagdíjjal és 1180 Ft/m 2 +ÁFA munkadíjjal. A számítások eredményeit az 5-7 táblázatok tartalmazzák. 5. Hőátadási tényező táblázat készítés. Szálas szigetelésű csövek hővesztesége 6. Szálas szigetelésű csövek éves hővesztesége és annak költsége 7. Szálas szigetelésű csövek 25 éves bruttó költsége A 7. táblázat üres celláinak magyarázata az, hogy az adott csőméretnél ebben a vastagságban nem készül szigetelőanyag. A 25 éves költségeket elemezve meglepő módon (vagy talán mégsem meglepetés? ) a német rendeletben szereplő eredményekre jutottunk.Hőátadási Tényező Táblázat Készítés
Kissé eltér az 1"-os csőre kapott eredmény, nagyobb vastagság adódott, mint az ott javasolt 30 mm-es érték. Összefoglalás Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a számítások során átlagokat kellett felvenni, ezért azok értékei vitathatóak. Építőipari szakzsargon/Táblázatok – Wikikönyvek. Igyekeztem szándékosan alacsony hőmérsékleteket, alacsony energiaárakat, ugyanakkor listaáras termék és kivitelezési költségeket figyelembe venni. Gyakran lehet olyan rendszerekkel találkozni, ahol egész éves üzem van, magasabbak a hőmérsékletek, magasabbak az energia költségek, ezért ezeknél még nagyobb szigetelési vastagságok adódnának optimális értékként. Fontosnak tartanám ezért, ha hazánkban is rendeletileg szabályoznák a csövek, berendezések szigetelési vastagságát. A számításokhoz az általunk készített ISO-bau szigetelés kiválasztó programot használtam fel, mert azzal ezek a számítások egyszerűen végezhetőek el, és az itt taglaltak mellett még számos más kérdésre is választ találunk.
A szigetelés építési költségének becsléséhez egy szigetelések forgalmazásával és kivitelezésével foglalkozó ismerősöm segítségét kértem. A szigetelőanyag listaáras költsége 1094 Ft/m+ÁFA, a munkadíj pedig 490 Ft/m+ÁFA, tehát a teljes költség bruttó 2012Ft/m. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szigetelés költsége az energia megtakarításból 0, 7 év alatt térül meg. Ez így önmagában nem túlságosan beszédes, ezért különböző csőméretekkel és szigetelés vastagságokkal megismételtem a számításokat. Optimális szigetelési vastagság Az 1. táblázat 3 különböző vastagságú polietilén szigetelés eredményeit mutatja be. A csövek méterenkénti hővesztesége mellett a szigetelés hatásfokát is feltüntettem. 1 táblázat. Polietilén csőhéj szigetelésű csövek hővesztesége A 2. táblázat az előzőekben vázolt feltételek mellett számított éves hőveszteséget és annak költségeit tartalmazza. Táblázat 2. táblázat. Szigetelőanyag hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m2K.. Polietilén csőhéj szigetelésű csövek éves hővesztesége és annak költsége 3. Polietilén csőhéj szigetelések nettó listaára Amennyiben a szigetelés élettartamát 25 évre becsüljük és a létesítési költségek mellett a teljes időszak hőveszteség költségeit is figyelembe vesszük, akkor már beszédesebb eredményeket kapunk.