Román Kori Építészet

Saturday, 03-Aug-24 06:52:27 UTC

A rotundát 1980 és 1983 között - az eredeti állapotot helyreállítva - leválasztották a templomról, de felújítása a kor előrehaladtával újból szükségessé vált. Kormányzati támogatással felújították Csongrád-Csanád megyében a kiszombori körtemplomot, a magyarországi román kori építészet egyik kiváló alkotását, a megszépült épületet vasárnap hálaadó szentmise keretében adták át, a templomot Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök áldotta meg, írta az MTI. Kori jellemzői Tartalomjegyzék. Marosvári Attila történésznek a templomról írt tanulmánya szerint a legnagyobb valószínűséggel a 12. század második felében emelt rotunda a Dél-Alföld leginkább épségben megmaradt kora középkori építészeti emléke. A kívül kör alakú, belül hatkaréjos kialakítású, téglafalazatú templomforma kuriózum a magyarországi építészetben, csupán a bodrogközi Karcsán és a kárpátaljai Gerényben található ilyenre példa. Fotó: MTI/Rosta Tibor A körtemplom boltozatát két vagy három periódusban festett freskók díszítik, a legrégebbiek akár a rotunda építése utáni évtizedekben, a 13. században is készülhettek.

1. Építészeti csoda az Alföld 800 éves körtemploma | Sokszínű vidék
2. 7.3. Szobrászat
3. Kori jellemzői Tartalomjegyzék

Építészeti Csoda Az Alföld 800 Éves Körtemploma | Sokszínű Vidék

A ROMÁN KORI ÉPÍTÉSZET EGY GYÖNGYSZEME, AMELYIK REFORMÁTUS TEMPLOM, ÓCSA " – román kor a 11-13. században? – igen… A Római Birodalom széthullásával, a társadalmi, hatalmi változásokkal együtt azért nem tűnt el máról holnapra a római korok stílusának hatása. Elnevezését a 19. század elején kapta ez a korszak, kicsit pejoratív, lenéző felhanggal, mint "rómaias", "Rómát utánzó". Később ez elveszítette pejoratív jellegét és a művészettörténeti korszak általános elnevezésévé vált. Aki hazánkban római kori templomra gondol, azonnal a jáki az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása jut eszébe. Van azonban egy lényeges különbség, míg a jáki templom bazilika, az ócsai katedrális. A bazilika a görög basileus (király) szóból ered. Építészeti csoda az Alföld 800 éves körtemploma | Sokszínű vidék. A király palotáját nevezték egykor bazilikának. Ma a bazilika egyrészt sajátos stílusú templomépületet jelent, másrészt a templomépület stílusától teljesen függetlenül bizonyos tiszteleti címet.

A román stílus korának kultúrája a nyugati kereszténységen alapszik. Kialakításában döntő szerepe van a szerzetességnek, kezdetben a bencéseknek, a korszak végén a cisztercieknek és premontreieknek. A világi kultúrát a hűbériségen alapuló és a keresztes hadjáratokkal új célokat követő lovagság alakítja. A középkor az egyes művészeti ágakat nem tekintette önállónak. Úgy vélték, hogy egy magasabb rendű feladat, az építészet szolgálatában állnak. A román templomok szobordíszei általában néhány, különösen fontosnak látszó helyre összpontosultak: a bejáratra, az oszlopfőkre, a párkányokra, és a boltozatok homlokívére. Noha az alapvető stílussajátosságok közösek, az egyes iskolák és mesterek mégis jelentősen különböznek egymástól. A szobrászi dísz szempontjából kiemelkedő rész a kapu, amely lehet egyetlen vagy több bejárat a templom hajóiba, vagy kereszthajójába. 7.3. Szobrászat. A kapunyílás általában négyszögű, felette félköríves mezővel, a timpanonnal. További díszítendő felületek még a kapuszárnyak is. Döntő jelentőségű, hogy a román kori szobrászat tulajdonképpen kőfaragó művészet.

7.3. Szobrászat

Az érintő olyan egyenes ábrán: eamelynek pontosan egy közös pontja van a körrel É. A szelő s olyan egyenes, amely két pontban M1 ill. M2 metszi a körvonalat. A húr olyan szakasz, mely a szelő s egyenes része, és végpontjai a körvonal pontjai M1 ill. Más szóval a húr nem más mint a szelő és a körlap metszete halmazmetszet. A húr illetve a szelő a körlapot két körszeletre bontja vágja, szeli. A sugár vagy rádiusz r a kör középpontját és a kör egy pontját összekötő kori jellemzői, de ezek hosszát is sugárnak szokták nevezni, habár sugárhossz lenne a helyes. E szakaszok hosszát is kori jellemzői egyszerűen átmérőnek nevezni. A körvonalat bármely két pontja két diszjunkt összefüggő részre vonalra osztja. Ezeket a részeket körívnek illetve egyszerűen ívnek i nevezzük A körcikk olyan síkidom, melyet két sugár és egy ív határol. Ennek speciális esete a félkör, mely egyben speciális szelet is. A körgyűrű két koncentrikus kör közé eső sáv. A kör beleírható kori jellemzői illetve húrsokszögnek nevezzük azt a szabályos sokszöget, melynek összes csúcsa a körívre illeszkedik, illetve minden oldala a kör húrja.

Ágyak lábra állított kerevetek, körülfutó alacsony ráccsal. Csak a XII. században jelenik meg a mennyezetes (baldachinos) ágy. Középkori bútorrendezés: Sok bútort a fal mentén helyeztek el, szabadon hagyva a helyiség közepét. A kora középkor vége felé jelennek meg a bútorokon az építészeti tagozatok: oszlopok, árkádos ívek, párkány-profilok, ami azután hosszú évszázadokon át végigkíséri a bútorokat.

Kori Jellemzői Tartalomjegyzék

Hátravan még némi munka a sekrestye homlokzatán, és be kell fejezni a nyugati kapu restaurálását – fűzte hozzá a szakember. A projekt megvalósítása a templomkert rendbetételével, a sétányok, lépcsők, kapuk felújításával, valamint nem utolsósorban a látogatóközpont felépítésével folytatódik – mondta. Pap Ildikó régész az MTI-nek elmondta: a régészeti feltárások során bebizonyosodott, hogy a 13. század első felében épült templom helyén állt már egy korábbi épület. A 13 méter hosszúságú épület feltevésük szerint egy 11. századi templom lehetett, egyházi célokat szolgálhatott. Hozzátette: a templombelsőben végzett ásatások során rátalálhattak a Ják nemzetség temetkezési helyére, nagy valószínűséggel kijelenthető az is, hogy egy feltárt téglasírban megtalálták Jáki Nagy Márton, a jelenlegi templom építtetőjének sírját és földi maradványait is. Nyitókép: A jáki templom felújítása Kapcsolódó cikkek Indul a MűvészetMalom felújítása kultpol április 05. Áprilisban kezdődik a szentendrei MűvészetMalom középső szárnyának rekonstrukciója – számolt be az MTI-nek a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója.

Az épületek egyforma kőtömbjeit faragó mesterek ornamentális és figurális ábrázolásokat is tudtak készíteni. Az oszlop és a félkörív a román kor szobrászatában is a leggyakoribb alapforma. Összekötő elemük, az oszlopfő különösen alkalmas szobrászi díszítésre. Az oszlopfők ábrázolásain emberek és állatok éppúgy előfordulnak, mint a legkülönbözőbb növényi és geometrikus motívumok. Szent Ambrus milánói domborműve trónon ülve ábrázolja a város védőszentjét. A félkörív a romanika jellegzetes építészeti eleme. A dombormű a fontos elemeket: a trónt, a püspöki ornátust, az áldó gesztust emeli ki. 51. ábra Szent Ambrus domborműve A kapu feletti ívmezőnek központi jelentősége van. Bizonyos fokig védelmezi a templom bejáratát és vizuálisan leegyszerűsített formában tartalmazza a középkori hit tipikus elképzeléseinek foglalatát: gyakorta ábrázolják itt a világbíró Krisztust. A szobrászt ebben a korban nem az egyedi jelenséget, hanem a típus érdekli. Az oszlopfők kifaragása tág lehetőséget nyújtott a szobrászok számára.