Döner Miskolc Kazinczy

Kántor Péter: Megtanulni élni (Magvető, 2009) - Versek 1976-2009 Szerkesztő Kiadó: Magvető Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2009 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 413 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 978-963-142-687-7 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 1976-ban jelent meg első verseskötetem, a Kavics. A fülszövegben írtam néhány sort bemutatkozásképp a hátteremről, arról, hogy honnan jöttem. Most, amikor kötetet állítok össze eddig írott verseimből válogatva, óhatatlanul szembesítve magam az idővel, onnan indulok el, ahonnan harminchárom évvel ezelőtt: megismétlem az akkori fülszöveget. Sárgás papírok, karlsbadi porcelán, faragott, oroszlánlábas kanapék, ezüsttálak, lóvasút a Margitszigeten, Baden-Baden: hosszú, kezeslábas fürdőruhák, lornyonok, cilinderek, dagerrotípiák; hatalmas fehér fülkagyló, dohányvágó, bajuszkötő, elefántcsont intarzia; csodálatosan kecses nyolcasok a jégen; egy repülő alacsonyan száll, és egy fiatalasszony az ijedtségtől szívszélhűdést kap - meghal; az unokák a tóparton csodálkoznak, egyikük: az anyám.

Így például a Fodor Géza emlékére írott gyászvers, az À la recherche des belles vacances, vagy A Kapitány lánya fordítása közben született Puskin és Puskin illetve a Puskin meséje a madarakról című szövegek. És ki tudja, hogy a lezárt Margit-hídról nem éppen most születik-e egy vers? A kötetből kikristályosodnak Kántor fontos művei, ebből kifolyólag pedig a kopottabb tónusú, ügyetlenebb versek elhalványulnak. De valahogy így lesz otthonos-kántoros az egész. Akik szeretik ezt az egyszerre játékos és egyszerre nagy tétekben játszó költészetet, azoknak tetszeni fog a Megtanulni élni. "Tegyük fel, mégis úgy volna, / hogy az ember csak odamenne, / ahol a Menny és Pokol lenne, / az Oktogonon vagy a Köröndnél, / s egy nyájas öreg Úr szólna: / Na, Kántor fiam, döntöttél? / Mintha múlhatna bármi ezen! / S akkor én, végre, nagy nehezen: / Balassi-Stollár sarok, Uram. / S akkor ő: Of course! Hát persze! " Menny, pokol, Oktogon, Körönd – ezek a terek egybenyílnak Kántor költészetében, a középpont pedig mindig a Balassi-Stollár sarok.

A BOLGÁR KIRÁLYNŐ Jaj, régen volt, egy egész más világban, amikor még a Szent István körúti óvodába jártam, hogy a bolgár királynő fia volt a társam, és mindennap a fülembe súgta titkát: Anyám a bolgár királynő! A bolgár királynő! Jaj, hogy vágytam őt látni, de sose láttam, nem bukkant fel soha az óvodában, pedig fején a koronája biztos színarany volt, és a szemében tükröződött a hold és a mennybolt. A bolgár királynő! – vártam rá, egyre vártam, hittem benne, ahogy hittem a Mikulásban, hogy hoz majd kis Balaton-csokikat piros zsákban, és szétosztja közöttünk: Nesztek, gyerekek, nesztek! De ha rossz leszek, elvisz a Krampusz messze. Ó, hányszor elképzeltem őt magamnak álmaimban, miközben a visongó kislányok copfja lengett, majd egyszer eljön és megmutatja magát a Legszebb, Bolgár királynő, szeretlek holtomiglan! és talán csak mese volt, amit kitalált a társam, amikor még a Szent István körúti óvodába jártam. Főoldal

279 Messziről sűrű hó 282 Jelentéstétel 283 Jó annak 284 Disznószag 285 Nyúl 286 Egy zsák 287 Mit kell tudnia istennek? 288 Kétszáz lépcső föl és le (2005) (Gyerekversek) Fut az erdei ösvény 293 Nagy bummtól nagy reccsig 295 Nagypapa 296 Nagymama 297 Bújócska 298 Kalapos 299 Reggeltől estig 300 Fekete Gáspár 301 Hétfő, kedd, szerda 302 Torony Ernő 304 Álmodozik Torony Ernő 305 Két hangra 306 Kutyabaj 307 Ejha!

// Így! – és lelakkozta még egyszer az egészet. " Kántor képleírása gyakorlatilag újra megeleveníti a festményen ábrázolt jelenetet, hogy aztán a maga költői eszközeivel ő maga is lelakkozza azt, ezzel pedig az örökkévalóság számára rögzíti a pillanatot. "Hisz minden úgy van, ahogyan lehet, / vagyis jól van úgy minden, ahogyan van" – ez a logikai következetés nemcsak egy lehetséges életfilozófia, ez a Kántor-féle ars poetica is egyben. Miközben a konkrét emlékek és az emlékek megtestesülései, a különböző tárgyak láthatóak az előtérben, voltaképpen Kántort az emlékezésre való emlékezés izgatja igazán. Erre a másodfokú emlékezésre épülnek Kántor alighanem nagyon sokáig fent maradó, már most klasszikusnak tekinthető hosszúversei. Például a címadó vers, a Megtanulni élni, amely igencsak beszédes módon két változatból áll, az egyiket 1990-ben, a másikat 2001-ben írta; továbbá: a Kaszony, 1929, Az ős és A folyami költő. A kötet érdeme, hogy a tavalyi Trója-variációk óta született versek is helyet kapnak benne.