Esztergomi Vár Belépő

Friday, 02-Aug-24 18:48:03 UTC

Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla egy időre a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára. A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban és az oligarcháktól a vár is sokat szenvedett. 1301-ben Németújvári Iván bán foglalta el. 1304-ben Vencel cseh király vette be ostrommal, fosztotta ki és tartotta egészen 1307-ig. A várhegy épületeit nagy károk érték e viszontagságok során, s maga a Szent Adalbert-székesegyház is csak Telegdi Csanád érsekségének (1330-1349) kezdetén állt közel a befejezéshez. 1403-ban Zsigmond király, 1440-ben I. Esztergomi vár belépő kártya. Ulászló ismét ostrommal vette be a várat, amit nyilván újabb építkezések követtek. 1450-53 között Széchy Dénes érsek (1450-1464) építtette újjá a székesegyházat, majd utóda, Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Bonfini történeti műve szerint "a várban tágas ebédlőtermet emelt, az ebédlőterem előtt pedig vörös márványból fenséges, emeletes folyosót építtetett.

1. Esztergomi vár belépő 2021

Esztergomi Vár Belépő 2021

Ha a rendezvény megszervezéséhez/megtartásához szükségük van egyéb szolgáltatásra is (pl. regisztráció, hostess szolgálat biztosítása, stb. ), abban is tudunk segíteni. Sőt, ha igényt tart rá, vállaljuk az egész rendezvény megszervezését is! Kérjék erre vonatkozó ajánlatunkat!

Esztergom vára egyike a kevés tatárjárás előtti kőváraknak, királyi, érseki székhely. Géza fejedelem (945/970-997) Esztergomot választotta székhelyül, várat emeltetett a Duna fölé. Itt született fia, Vajk, Szent István királyunk (969/1000-1038), aki később érseki székhellyé is tette a települést, így a vár a magyar egyházszervezet központjává is vált. A ma látható épületek III. Béla király (1148/1172-1196) idejében készültek. Esztergomi vár belépő jegy. Lakótorony, várkápolna került a falak mögé, és a Szent Adalbert Bazilika. A vár ellenállt a tatárok 1242-es támadásának, ezután az esztergomi érsek birtokává lett. Szent Benedek érsek ide hívatta össze a nemzeti zsinatot, ahol az első magyar szerzetesrend megalapítója, a hazánkért remeteségbe vonuló engesztelő Özséb 1256-ban már úgy írta alá a nevét mint Első Remete Szent Pál rendjének provinciálisa. A Várhegy fénykora a reneszánsz időszakban volt, építkezések, felújítások sokasága tette a székhelyet kulturális központtá is. Ekkor készült a csodálatos Bakócz- kápolna.