Döner Miskolc Kazinczy

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mentőszolgálatával és önkéntes programjaival vesz részt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) rendezvényeinek lebonyolításában. A világesemény mottójához kapcsolódva pedig az eucharisztiát szimbolizáló fényinstalláció lesz látható a szervezet Batthyány téri központjának homlokzatán. Készülünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A kongresszus idején a szeretetszolgálat épülete a találkozások helyszíne lesz, ahol kulturális és hitéleti programokkal várja az érdeklődőket. Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legnagyobb keresztény karitatív szervezeteként vesz részt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus programjaiban. A máltai szervezetek jelmondata világszerte "A hit védelme és a szegények szolgálata", a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ebből fakadó kötelességének tekinti tevékenyen jelen lenni az eucharisztikus kongresszuson. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat részvétele a NEK programjain A Máltai Mentőszolgálat egészségügyi szolgálatot lát el a NEK kísérőprogramjain, valamint a központi liturgiákon, köztük a Ferenc pápa szentmiséjén.

  1. Készülünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra
  2. "Eucharisztia" kiállítás | MOMkult
  3. Emlékül | Eucharisztikus Kongresszus - IEC2020
  4. Eucharisztikus Világkongresszus
  5. Az eucharisztikus kultúra szolgálatában – Magyar művészek mutatkoznak be Rómában a NEK jegyében | Magyar Kurír - katolikus hírportál

Készülünk A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A honlapunkról már megnyitható a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus (NEK) honlapja is, ahol a Kongresszus előkészületeiről, programjairól lehet olvasni, illetve a templom előterében található hirdetőtáblán is elhelyezünk majd néhány fontos információt a Kongresszussal kapcsolatban. Az első ilyen lelki útjelző, amivel szeretnénk a felkészülést segíteni, hogy ebben a hónapban, különösen ajánljuk a rózsafüzér imádkozását a családokban, és itt, a templomi közösségben. Égi Édesanyánk tud a legjobban elvezetni minket az ő szent fiához Jézushoz, hiszen mint "Krisztus hordozó" élő szentségtartóként hordozta testében drága Jézusát. Hiszem, hogy mindannyiunk életében fontos szerepet játszik az Ő személye, az enyémben különösen. Ha kezembe veszem a rózsafüzért, a nagymamám jut eszembe, aki megtanította imádkozni, vagy itt van az édesanyám, akinek ma, Rózsafüzér Királynőjének az ünnepén van a születésnapja. Emlékül | Eucharisztikus Kongresszus - IEC2020. A szüleim, akik Máriaremetén kötötték össze az életüket, hogy ott kereszteltek meg engem is, és ahol a férjem később azért imádkozott, hogy megtalálja leendő házastársát.

&Quot;Eucharisztia&Quot; Kiállítás | Momkult

Horváth Árpád megjegyzi, az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus sem volt teljes, akkor Hitler tiltotta meg az osztrák és német hívek részvételét. A nemzetköziséget erősíti ugyanakkor, hogy a pápán kívül vendég lesz az ortodox egyház feje, Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka is. "A katolicizmusban fontos, hogy mi a világegyházhoz tartozunk. Míg például a református közösségek autonómok, s választják a papot, a katolikusoknál a papot küldik, mert mi egy nagyobb szervezetnek vagyunk a tagjai. A különböző helyi egyházak azonban behozzák a maguk színeit is, így a globális értékekkel párhuzamosan a helyi értékek iránt is létezik érdeklődés. A világegyház tagjai vagyunk, de ugyanakkor magyar egyház is" – mondja Árpád atya. Eucharisztikus Világkongresszus. Szerinte az ember nem lehet meg a biztonságot adó "valahova tartozás" ősi élménye nélkül. "Ma olyan civilizációs és kulturális válságban vagyunk, amiben az eucharisztikus kongresszus üde jelenség, mert az identitásunk ünnepe – nem a nemzeti identitásunké, hanem a közösségé Istennel és az emberrel.

Emlékül | Eucharisztikus Kongresszus - Iec2020

Az esemény fővédnöke H orthy Miklós kormányzó katolikus felesége, Purgly Magdolna lett. Bár a rendezvény elsődlegesen spirituális célokat szolgált, a magyar államiság és a kereszténység szoros kapcsolatának hangsúlyozása elkerülhetetlen volt, annál is inkább, hisz Szent István halálának 900 éves évfordulója is ekkorra esett. Továbbá szerették volna szemléltetni az állam és az egyház remek kapcsolatát. A budapesti kongresszus Szent Ágostontól kölcsönzött jelmondata – "az Eucharisztia a szeretet köteléke" – különös mód illett az 1938-as európai körképhez. Az újabb háborúval fenyegető légkörrel szemben az Eucharisztikus Kongresszus a szeretet és az egység üzenetét kívánta tolmácsolni, amely áthidalja a nemzetek közötti különbségeket és békére törekszik. Az Anschluss árnyékában, mely alig pár hónappal előzte meg a rendezvényt ez a mottó különösen fontos üzenetet közvetített. Az esemény legfőbb helyszíne a Hősök tere volt, ezért először lekövezték azt, majd Gábriel arkangyal oszlopa mögött felépítettek egy ideiglenes oltárt, ami a római Szent Péter-bazilika főoltárának pontos mása volt, illetve az emlékmű mögött felhúztak két ideiglenes harangtornyot is.

Eucharisztikus Világkongresszus

Az őskeresztények azt mondták, hogy inkább meghalnak, de akkor is bemutatják a szentmisét, mert nem tudnak Eucharisztia nélkül élni. Ismerős a kis Tarzíciusz, aki vitte az Oltáriszentséget a betegeknek, és talán még a börtönbe is, de inkább meghalt, minthogy odaadja a pogányoknak. Mi valahogy nem ismerjük eléggé. Egy latin mondás szerint nem vágyódunk arra, amit nem ismerünk ("Ignoti nulla cupido"). Vagy úgy is fogalmazhatjuk, hogy a tudatlannak nincsenek vágyai. Nem vágyódunk rá, mert nem tudjuk, ki van az Oltáriszentségben. Órigenész szentírás-magyarázatában ezt mondja: "a kút a mi lelkünk". Isten képére vagyunk teremtve, s ebből tiszta víznek kellene fakadni az Isten utáni vágyódásként. Igen ám, de jön az ördög és mindent, minden vackot beledobál ebbe a kútba, betemeti és nem tud feltörni belőle a víz. El kell jönnie a mi Izsákunknak, Jézus Krisztusnak, hogy kitisztogassa ezt a kutat – emelte ki Bábel Balázs. Hozzátette, hogy e gondolatokat nagyon jól rá lehet vetíteni a mai világra, a mai időkre, életünkre.

Az Eucharisztikus Kultúra Szolgálatában – Magyar Művészek Mutatkoznak Be Rómában A Nek Jegyében | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

Szent Jeromos így elmélkedik erről: a szarvasok mi vagyunk, mi vágyódunk a forrásvízre, az Istenre. Szent Ágoston pedig ezt a gondolatot folytatva azt írja, hogy sietnünk kell a forráshoz. De nem ímmel-ámmal, hanem mint a szarvasok: úgy kellene nekünk is futnunk Isten elé. A szentségek nélkülözhetetlensége tudatában lehet-e azt mondani, hogy az Eucharisztia isteni volta és az ember bűnössége között válaszfal van? Méltók vagyunk-e áldozni? A 17. században ezt a kérdést vette alapul a janzenizmus: azt vallották, hogy az ember nem méltó az áldozásra, maximum évente egyszer; de leginkább csak a halálos ágyon, gyónás után, így fejezve be a földi életet. Sokan "áldozatul" estek ennek az irányzatnak, többek között Rákóczi Ferenc is. A janzenizmus vallói nem is áldoztak: faluhelyen húsvét után még a gyóntatószéket is felvitték a padlásra, nagyböjtre hozták csak vissza – s senki nem áldozott. Nem tudjuk valójában, hogy mi is vagy ki is az Oltáriszentség – mondta Bábel Balázs. – Nem is igazán értékeljük.

De az sem jó, ha kiver valakit a verejték a haza szótól, mert a nemzeti identitásnak is van pozitív oldala, és ezt a helyi egyház ápolja. Tartozom valahová, és ennek megtartó ereje van" – teszi hozzá. Programok a köztereken, templomokban Az Eucharisztikus Kongresszus eseményei a Hősök terén kívül még számos helyen zajlanak az egy hét alatt, így a templomokban is. A részletes napi program a kongresszus honlapján megtalálható. "A vasárnapi nyitómisén lesz előáldozása ezernél több gyereknek. Tőlünk 20 kicsi megy, akinek a felkészítése a covid miatt nem volt egyszerű, végül augusztusban elsőáldozó táborban sikerült megtartani. 11-kor találkozunk a templomudvaron, fél 1-kor van a bejelentkezés a Hősök terén, délután 4-kor a mise. Visszük a jezsuita zászlót is rendünk jelmondatával, "Mindent Isten nagyobb dicsőségére! ", és azt a méteres macit is, amit az elsőáldozóimtól kaptam" – mondja Horváth Árpád atya. szöveg: Bányay Géza; kép: Huszár Boglárka