Déry Tibor Szerelem Elemzés
Saturday, 03-Aug-24 12:18:48 UTCIn Mérlegen egy életmű: a Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. Botka Ferenc (szerk. ) Bp., 2003, Petőfi Irodalmi Múzeum Pomogáts Béla: A tagadás mítosza: Déry Tibor G. -ben című regényéről. Tekintet, 1995. 1–2. sz. Vasy Géza: G. -ben – és nálunk. In Botka Ferenc (szerk. ): Mérlegen egy életmű. Bp., 2003, PIM. Derby tibor szerelem elemzés 9. Urbán László: Déry X-ben. Új Írás, 1989. 7. sz.
Derby Tibor Szerelem Elemzés Magyarul
A főszereplő az értékek inverzeként érzékeli az ismeretlen közeget, melyben a "kollektív nihilizmus" uralkodik, az élet szeretetével és igenlésével a pusztulás megadó elfogadása áll szemben; a legnagyobb ünnep karneváli menetében az öregek önként vonulnak meghalni. Az epikai világ két fontos alapmotívumát a főhős Erzsébethez fűződő szerelme, illetve a hatalom képviselői és az alávetett városlakók közti függőségi viszony jelenti. A társadalmi viszonyok szintén ellentétes jelentést hordoznak: a bírák a rabok közül kerülnek ki, az uralkodó réteg szolgálói nyakában lovagol, s vértanúként azért vállalja magára a gyilkosság bűnét, hogy az alávetettek "ártatlan áldozatokként" halhassanak meg. A mű alapkonfliktusát G. és a hatalom közt fokozatosan kiéleződő viszony hordozza magában. A regény ritkán említett párhuzamaként James Hilton sikerkönyve, A kék hold völgye ( Lost Horizont, 1933) kínálkozik, melyet 1936-ban Déry fordított magyarra. Derby tibor szerelem elemzés 2. A G. A úr X-ben -t az epikai világ szorongató víziója mellett az ítélet alá vont individuum problémája kapcsolja Kafka A per című művéhez.
Derby Tibor Szerelem Elemzés 9
A feljegyzések a szerző életének két évét dolgozzák fel, ez képezi a regény anyagát; a főszereplő monogramja az egykori barátra, Grósz Andorra utal. A regény prózapoétikáját elsősorban a disztópia (antiutópia) fantasztikuma és az ironikus látásmód határozza meg. Kinek érdemes írni? : hungary. A főszereplő auktoriális narrátorként, harmadik személyben, kívülről szemlélve beszéli el X-ben szerzett élményeit. A közvetített abszurd és groteszk világtapasztalat elsődleges funkciója egy totalizált emberi társadalom különös atmoszférájának érzékeltetésében ragadható meg. A disztópikus totalitásábrázolás egyik feltűnő vonása a természet, a vegetatív és állati létformák teljes hiányában figyelhető meg. A lassan kibontakozó epikai eseményrend fókuszában a főhős számára megütköztetően idegen világ megismerési folyamatának leírása áll. A regény fiktív tere X városa, ahonnét egy tengerre és hegycsúcsra nyílik kilátás, sugárútján a Központi Börtön felhőkarcolója áll, holdfényes világában az esős és száraz évszakok váltakozása miatt az épületek folyamatos pusztulása zajlik.
1933-as regénye (1945-ben jelent meg), a Szemtől szembe berlini élményei alapján a fasizmus és kommunizmus csatáit, a hitlerizmus berendezkedését ábrázolja. Háború utáni novellái a főváros ostromát idézik fel szürreálisan, mások a háború által csavargásba és bűnbe hajszolt gyermekeket ábrázolják. A Felelet hagyományos nagyregény, ez is az 1930-as évek kommunista mozgalmát tárgyalja, de a "szocialista" utókor szemszögéből. Derby tibor szerelem elemzés magyarul. Két vonalú cselekménye, a munkásfiú és az egyetemi tanár pályája rajzolja meg a kor társadalmát, harmadik kötete a hivatalos visszhang miatt nem készült el. Déry egyre jobban támadta a rendszert, kutyaregénye, a Niki s Szerelem című novellája a jogtiprásokat, vígjátéka, A talpsimogató a törtetést és képmutatást ítéli el. "Arany János, nyelvünk máig legnagyobb művésze, azért olyan kiváló fordító, mert azt hiszem, jobban tudott magyarul, mint Shakespeare angolul, Arisztophanész görögül. " Szabadulása után megjelent művei közül a G. A. úr X-ben (1964) a börtönben készült, utópisztikus, kafkai parabolája a kommunizmus bírálata, A kiközösítő Mann-i stílusú ironikus áltörténelmi regény, a késői Római birodalom időszakát tárgyalja, utalásokkal az író korára.